|
Hajónapló
A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekből, elemzésekből válogatunk.
Pr-cikk = sok zavar és még több félreértés
|
Sólyom Gabriella, www.mediaasz.hu
Túlbonyolított
világunkban meglehetősen nehéz eligazodni az elénk táruló kommunikációs
dzsungelben. Számos új lehetőséggel és fogalommal kellett
megismerkednünk az utóbbi években, s ez nem mindig segítette
tisztánlátásunkat és a helyes út megválasztását ebben a mindent
behálózó őserdőben. Széles körben elterjedt, de az esetek túlnyomó
többségében hibásan értelmezett fogalom például a „pr-cikk”, amelyről
mindenki tud, de a mibenlétére nem sokan tudnának szabatosan választ
adni.
A hibás értelmezés szerint a pr-cikk azt jelenti, hogy egy
meghatározott tarifáért (ez általában megegyezik a hirdetési felületek
árával, de sajtóorgánumonként változik, ráadásul hol felárral, hol „fél
árral” számolva!) egy felkért, vagy megbízott újságíró cikket ír a
vállalatról, intézményről, szervezetről stb.. Ez abból a szükségletből
születik, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a reklám eszközei
szűkösek, a megbízók sokkal több információt szeretnének közölni a
külvilággal, mint ami egy jól megfogalmazott szlogenbe belefér. Az
igény teljesen jogos és érthető. A probléma ott merül föl – az olvasó
szemével nézve –, hogy így mennyire objektív a tájékoztatás, mennyire
tükrözi az általa jónak, olvasottnak, népszerűnek tartott újságja
véleményét, felismeri-e, hogy ez a reklámnak egy bújtatott formája.
Az
így értelmezett „pr-cikk” közlésével az a cél, hogy azt mondhassa az
olvasó: „Azt olvastam tegnap az újságban, hogy…” És nem azt: „Láttam
tegnap egy hirdetésben, hogy…” Az olvasó számára azonban egyértelművé
kell tenni, ha a cég fizetett a nyilvánosságért, ebben az esetben
azonban már nem beszélhetünk „pr-cikkről”, hanem legföljebb
reklámriportról, hirdetésről. A sajtóorgánumok hirdetési tarifái
könnyen hozzáférhetőek, részletesen tartalmazzák a megvásárolható
felületek nagyságát, árait és a lehetséges kedvezményeket. Egy egész
oldalas hirdetés ugyanúgy tartalmazhat szlogeneket és életérzést
sugalmazó fényképeket, mint egy, a vállalat vezetőjével készített
riport, amelyből bőséges információt kaphatunk például egy újonnan
bevezetésre kerülő termékcsaládról, vagy a cég életében bekövetkező
lényeges eseményről.
Ha ez így van, akkor mégis mi az a „pr-cikk”? Minden
szervezet életében fontos szerepet játszik a közönségkapcsolatok
ápolása, annak stílusa és minősége jelentősen befolyásolja a
szervezetről a külvilágban kialakuló benyomásokat. A külső környezettel
történő kapcsolattartás egyik leghatásosabb módja a
sajtóorgánumokon keresztüli publicitás. A szervezet (függetlenül attól,
hogy milyen jellegű tevékenységet folytat), amennyiben hírértékűvé
formált üzeneteket továbbít a sajtó felé, máris elérte egyik jelentős
célját, vagyis a nyilvánosságot. Például amennyiben az újságíró az
újonnan bevezetésre kerülő termékcsaládról egy sajtótájékoztatóval és
állófogadással egybekötött termékbemutatón értesül, ahol elég
információt gyűjthet, vélhetően cikket fog írni róla. Ez az ő
véleményét tükrözi, az írás az új termékről (esetleg a vállalatról is)
szól, és az olvasó részére egy viszonylag objektívebb
tájékoztatást nyújthat. (Természetesen minden újságcikkből egy-egy
újságíró szubjektív véleményét ismerhetjük meg, de ideális esetben ezek
mégsem elfogult, túlzásokkal és manipulatív tendenciákkal terhes belső
véleményt jelentenek.)
Az, hogy a vállalatról szóló hír mekkora
nyilvánosságot kap, nagyrészt az adott cég pr-szakemberén is múlik,
azon, hogy milyen személyes kapcsolatot tudott kialakítani a sajtó
képviselőivel, mennyire hitelesen tájékoztatta őket, milyen meggyőző
erővel és milyen kreatívan tudta hírértékűvé formálni cége külvilágnak
szóló kommunikációs üzeneteit. Tehát összegezve azt mondhatjuk, hogy
a „pr-cikk” fogalomkörébe azok a cikkek tartoznak, amelyek a
szervezettől a sajtó felé közvetített, hírértékűvé formált üzenetekből
születtek és nem kerültek pénzbe. De ez már nem „pr-cikk”, hanem egy
klasszikus értelemben vett újságcikk. Az újságíró hírt vár, olyan
eseményt, amit érdemes megírni. A vállalatok, szervezetek
sajtóügyekért felelős vezető beosztású dolgozóinak többek között az a
feladata, hogy sokrétű kapcsolatot alakítsanak ki az újságírókkal és a
szerkesztőkkel, hiteles tájékoztatást adjanak minden olyan eseményről
szervezetük életéből, ami közérdeklődésre tarthat számot.
Sólyom Gabriella „Pr-cikk” = sok zavar és még több félreértés. www.mediaasz.hu Sólyom Gabriella a pr szövetség tagja
|
|
|